A mobilpiacon a hangsúly a hardveres tartósságra és az úttörő akkumulátor-technológiákra helyeződött át. Az új generációs szilícium-szén akkumulátorok megjelenésével az okostelefonok alapértelmezett kapacitása elérte a 8000 mAh-t, ami akár háromnapos üzemidőt is lehetővé tesz anélkül, hogy a készülékek vastagsága növekedne. A fizikai felépítés terén a gyártók elhagyták a sérülékeny üveg hátlapokat a repülőgép-ipari titán és a zafírkristály javára, miközben a gyűrődésmentes hajlítható kijelzők technológiája végre teljesen láthatatlanná tette a panelek közötti törésvonalat, valódi táblagép-élményt nyújtva a zsebben is.

A funkciók tekintetében a konnektivitás és a professzionális fotózás terén történtek a legnagyobb előrelépések. A műholdas segélykérő és üzenetküldő rendszerek immár minden kategóriában alapfelszereltséggé váltak, így a felhasználók térerő nélküli, elszigetelt területeken is biztonságban maradhatnak. A kamerarendszerek fejlődése a szoftveres trükkök helyett a fizikai optikára koncentrál: megjelentek a mágnesesen csatlakoztatható periszkópos lencsetoldalékok, amelyekkel a mobilok már 400 mm-es gyújtótávolságú, veszteségmentes optikai zoomra képesek. Emellett a biztonságot növelő hardveres megoldások, mint a betekintésgátló kijelzőbevonatok és a processzorba integrált iSIM chipek, még hatékonyabbá tették az adatvédelmet és a hálózati váltást.